Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP)

"CUM DEO PRO PATRIA ET LIBERTATE"

A két világháború között jelentõ kísérletek születtek Magyarországon a társadalmi és politikai élet demokratizálódása érdekében. Virágzásnak indultak a társadalmi szervezetek, a katolikus és protestáns egyházak támogatásával keresztény-szociális reformmozgalmak bontakoztak ki. A KALOT, az EMSZO, a Hivatásszervezet, a KIOE, a KIE körülbelül 1 millió taggal rendelkezve igyekeztek a szociális képzésekben és a társadalomban békét, nyugalmat és fejlõdést hozni.

A döntõ fordulatot a KDNP történetében 1943 augusztusa hozta, amikor Apor Vilmos püspök összehívta a szociális reformmozgalmak vezetõit, és arról tárgyalt, hogy hogyan lehet átmenteni a háború utáni idõszakra azokat az intézményeket és értékeket, amelyeket ez a reformkorszak kitermelt. Felismerték, hogy csak párttá alakulva számíthatnak az akkor már nyilvánvaló szovjet megszállás utáni közéleti befolyásra és a keresztény egyházak érdekeinek a védelmére. 1944 õszén, a német megszállás idején alakult meg titokban a Néppárt, illegalitásban mozgó vezetõi pedig- a német Gestapo ellen menekülve- különbözõ titkos helyen találkoztak.

A Demokrata Néppárt sikere (1947-1949)

A párt 1945 elején Barankovics Istvánt választotta fõtitkárává. A többi vezetõ egyetértésével elhagyták a keresztény jelzõt, érzékeltetve ezzel, hogy el akarják határolni magukat a két világháború közötti keresztény politika erkölcsi és politikai terheitõl. A Demokrata Néppárt ellenzéki programját Barankovics István 1947. augusztus 10-én hirdette meg Gyõrben. A párt programjának lényegét így fogalmazta meg: " a cél a legbiztosabb és legszélesebb emberi jog, a legnagyobb szociális biztonság és a legnagyobb szabadság biztosítása- a természetfölöttiség többletével." Politikája gyakorlatilag arra irányult, hogy az ország legszegényebb rétegeit beemelje a közmûveltség, a politika és gazdasági demokrácia keretei közé, és ezzel elindítsa polgárosodásának folyamatát.

Az ebben az évben tartott országgyûlési választáson a Demokrata Néppárt kapta a legtöbb hiteles szavazatot és 62 képviselõvel a legerõsebb ellenzéki erõként jutott az országgyûlésbe. Mindez a nyugat-európai kereszténydemokrata pártok megalakulásával egy idõben történt, egyedül a kelet-közép-európai térségben. A kommunisták azonban a párt erkölcsi ellehetetlenítésére törekedtek. Rendõrhatósági eszközökkel igyekeztek megtörni a képviselõk programjukhoz hû tevékenységét. Barankovics végül arra kényszerült a párt becsületének megmentése érdekében, hogy 1949 elején, menekülése után, Bécsbõl bejelentse a Demokrata Néppárt feloszlatását. Tette ezt elsõsorban az itthon maradottak tehermentesítésére, a várható megtorlás enyhítésére. A párt képviselõi közül így is többen börtönbe kerültek, többségük súlyosan hátrányos helyzetbe jutott.

A magyar kereszténydemokrácia az emigrációban (1949-1989)

1947-49 folyamán a keresztény-szociális mozgalmak vezetõinek egy jelentõs rétege is menekülésre kényszerült. Az így kialakult magyar kereszténydemokrata emigráció tagjai az Egyesült Államokban és Nyugat- Európában is tudatosan vállalták emigrációs hivatásukat. Amerikába került barátaink részt vettek a Közép-Európai Kereszténydemokrata Unió megalapításában, lengyel, cseh, és balti kereszténydemokrata vezetõkkel együtt. Az európai emigrációban élõ magyar kereszténydemokraták rendszeresen részt vettek a Nemzetközi Kereszténydemokrata Unió, a mai Európai Néppárt elõdjének kongresszusain, és tájékoztatták nyugati politikai partnereiket a szovjet megszállás alatt sínylõdõ országok, illetve társadalmak kiszolgáltatottságáról.

A KDNP (1990-2004)

A magyar kereszténydemokrata emigráció tehát négy évtizedes szervezett tevékenységben élt a szabadság nyújtotta lehetõségekkel és vállalta a vele járó kötelezettségeket. Így tudtunk kezdeti segítséget nyújtani 1989-1990-ben a keresztény jelzõt ismét nevébe iktató Demokrata Néppárt újjászervezéséhez, s így vált a Kereszténydemokrata Néppárt a rendszerváltó Antall-kormány megbízható és hatékony segédcsapatává.

A KDNP az 1997 és 2002 közötti mélyrepülése után ismét talpra állt Varga László szívós küzdelmének eredményeként és Semjén Zsolt vezetésével újból elfoglalta helyét a magyar közéletben, és az Európai Néppártok közösségében.

A KDNP ezekbõl a szellemi gyökerekbõl táplálkozva kívánja szolgálni a huszonegyedik századbeli magyar kibontakozás útját, és vállalni kívánja a küzdelmet az elõttünk álló választásokon. A Fidesz Magyar Polgári Szövetséggel kötött megállapodás értelmében önálló partnerként kívánja betölteni hivatását, felajánlva 60 éves történetének gazdag hagyományát. Céljai között változatlanul elsõ helyen áll az egyházak mûködési szabadságának biztosítása, az állam és az egyházak közötti megállapodások tisztességes betartatása. Változatlan feladatának tartja a családok, a társadalom szélére szorult rétegek és egzisztenciájukban veszélyeztetett kis- és középvállalatok érdekeinek szolgálatát és az önkormányzatok önállóságának védelmét. Ennek tudatával vállalja a közös ország-építõ munkát szövetségeseivel - velük szoros egyetértésben.

A Kereszténydemokrata Néppárt bemutatása

A Kereszténydemokrata Néppárt a magyarországi rendszerváltó pártok egyike. A rendszerváltás óta a keresztény értékek legfõbb képviselõje a magyar politikai életben. Politikáját egy kisebb megszakítással mindig a jobbközép tábor részeként folytatta. Ma a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség vezette blokk szerves része. A Fidesszel közösen politizálva szólítjuk meg a magyar társadalom azon részeit, amelyek más polgári erõk számára nehezebben elérhetõk. Egy részfeladatot vállalt fel a Kereszténydemokrata Néppárt: a magyarországi gyakorló keresztények, és a keresztény értékek mentén élõk és gondolkodók pártja kíván lenni. Olyan gondolatokat, véleményeket szólaltat meg, amelyek talán a Fidesz teljes táborán belül sem élveznek többséget, de egy kereszténydemokrata számára fontosak. Példaként említhetjük az Európai Unió alkotmányát, amelyet a Fidesz képviselõinek túlnyomó többsége megszavazott, míg a kereszténydemokrata képviselõk nemmel szavaztak, jelezve, hogy a kereszténységre való hivatkozás nélkül az unió alkotmánya hiányos.

A KDNP politikájának alakításakor az evangéliumi emberképbõl indul ki. Ez alapján egy szolidáris társadalom felépítéséért kíván tevékenykedni, amely számára fontosak az egyének, a kisközösségek, és a családok. Egy olyan államban hiszünk, amelyik az emberért van, amelyik mindig az embert tartja szem elõtt, és hiszi, hogy a pénz szolgálja az embert, s nem fordítva. Hisszük, hogy ha ez a viszony megfordul, az mind az embernek, mind a tõkének kárára lesz. A szemünkben minden ember méltó az emberi létre. Minden embernek joga, hogy biztonságban élhessen, szabadon gyarapíthassa értékeit, tevékenykedhessen családjáért. Kiemelten fontosnak tartjuk a családok támogatását, amelyek a társadalom alapját képezik. Fontosnak tartjuk kimondani, hogy a család egy nõ és egy férfi Isten által megszentelt kapcsolata. Az ilyen családok lehetnek egy egészséges Magyarország, és egy egészséges Európa építõkövei.

A jövõ Európája hitbõl és erkölcsbõl épülhet, s csak az emberek közötti szolidaritáson alapulhat. Ennek érdekében a párt megvalósítani törekszik az egyéni és közéleti erkölcsökrõl, a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életrõl, a szociális igazságosságról szóló keresztény felfogásnak a magyar közéletben való érvényre juttatását, valamint erõsíti az állampolgárokban a társadalmi felelõsségérzetet és nemzeti tudatot.

A rendszerváltozás óta hiszünk Magyarország Európai Uniós integrációjában. Ezért örülünk, hogy 2004. május 1-én hazánk az EU teljes jogú tagja lett. Célunk, hogy a magyar társadalom még jobban integrálódjon az európai népek családjába. Politikánkat úgy alakítjuk, hogy a magyarok minél szélesebb körben megismerhessék, és sajátjukénak érezzék az Európai Uniót. Éljenek a nemzetközi összefogásból adódó lehetõségekkel, és támogassák a további integrációt.

A Fidesz listáján Európai Parlamenti mandátumhoz jutott Surján László, a KDNP alelnöke, aki az Európai Néppárt frakciójának tekintélyes tagja. Emellett a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti képviselõkkel rendelkezik, akik többnyire szintén a Fidesz - Magyar Polgári Párt listáján jutottak mandátumhoz. Magyarország számos polgármestere, és önkormányzati képviselõje a KDNP-ben találta meg azt a politikai családot, ahol otthon érzi magát.

A KDNP fontos célja az, hogy az Európai Néppárt ismét tagjai közé fogadja, mint 1990-es évek elején. A magyar politikai életben elért sikerei erre érdemessé teszik a pártot. Így ismét stabil és megbízható tagja lehetnénk a kereszténydemokrata pártok európai családjának.