Versek : Samu Margit: Karácsonyi zsoltár |
Samu Margit: Karácsonyi zsoltár
Engedd, hogy felhők hófehér bársonyával betakarjam ártatlan testedet, az ég kékjét csókoljam szemed fényében, s a Hold sugarával öleljem át életed magányát.
Hadd vigyem veled és benned a mindenség fájdalmát, jóságát. Mint az árnyék úgy követlek, mert a sorsod az én sorsom is.
Arcod tisztaságában él az örök emberi szenvedés, gonoszság és a végtelen megbocsátás. Engedd, hogy láthatatlan kövesselek életed útjain.
Legyek jóban és rosszban a társad, letöröljem könnyeidet, hogy jobbá és igazabbá tedd életünket. Így borulok eléd születésed napján és magamat teszem lábad elé ajándékul.
|