| Versek : Kosztolányi Dezső: Hazafiság |
Kosztolányi Dezső: Hazafiság
Ma szikratűz csak egy különc szivébe, holnapra már nagy testvérérzelem, mely a viharba is lobogva, égve uralkodik büszkén százezreken.
Ma szikra, holnap láng, majd egy tüzerdő, mely bíborával az égig lobog, hiába tiprod el, mindég növekvő, s ha szunnyad is, nem oltják el korok.
A fáradott ük, haldokolva még nagy honszerelme égő fáklyalángját átadja, s minden az utódra száll át.
Meggyújtja ő, s a tűzár szerteárad, átadja gyermekének, ez fiának, aztán tovább, tovább... S a fáklya ég!
| |