Nádasokba-vert bujdosók,
kiket űzött török, tatár,
szólongattak neveden egykor -
„Hol vagy, István király?”

Nézz ránk, Csontarcú, ezer év
múltán erős karodra vár
hű néped, megsarcolták annyiszor -
„Hol vagy, István király?”

Sokasodnak szegényeid,
víg esztendőt nem vár egyik se már,
sínylődnek tengve, céltalan -
„Hol vagy, István király?”

Kit érdekel, sorsuk mi lesz:
infarktus, rák vagy éhhalál?
Nekik nem hízik bankbetét -
„Hol vagy, István király?”

Az ordas rabló most a hős,
a vágyott ideál,
s a bősz karrierlovagok -
„Hol vagy, István király?”

Kóklerek, szajhák és kufárok
ideje ez, sivár
jelen és megrabolt jövő -
„Hol vagy, István király?”